Számos fejlődési korszakon megyünk keresztül, mire biológiailag és pszichológiailag is alkalmasakká válunk a kézzel való írás elsajátítására.
Biológiai alkalmasság az ép, megfelelően fejlett központi idegrendszer vagy az írásmozgás automatizmusát irányító agyi területek, agyidegek, gerincvelői idegek, melyek a kézujjakig futnak. De ugyanilyen fontos minden olyan szerv megfelelő fejlettsége, amely részt vesz a kézírásban, legyen az csontozat, izomzat vagy idegrendszeri szervek. Továbbá megfelelő fejlettséget igényelnek a látást, hallást, tapintást működtető érzékszerveink, és a megfelelő szenzomotoros kontroll, mely által a mozgástevékenységek egybehangolttá válnak.
Pszichikai feltételek a tudatos és tudattalan mozgások egysége, koncentrálás, a tartós figyelem, az agy megfelelő éberségi szintje. Elengedhetetlen az írás megtanulása iránti érdeklődés, másrészről a megfelelő külső és belső motiváció.
Az íráshoz egyéb feltételek megléte is szükséges, ezek az íráskörülmények, mint megfelelő testhelyzet, szilárdan álló bútorzat, írófelület, megfelelő íróeszköz, megfelelő hőmérséklet, és nem utolsó sorban az emberi környezet, mely pozitívan, inspirálóan hat az írás létrehozására.
Mindezek a fizikai és pszichológiai feltételek, azaz az írásérettség 6-7 éves kor körül teljesülnek. Az ezt megelőző korszaknak van néhány állomása, amikor ezek a fejlődési szakaszok megfigyelhetőek.
Az írás történetéről, kialakulásáról, mint kezdeti számontartási eszközről, később mint gondolati kifejező eszközről olvashatsz ebben a bejegyzésben
Ebben a bejegyzésben írok röviden az ábécé kialakulásáról , a ma is elfogadott normaírásról, mint kiindulási pont a grafológia területén.
Magunk után nyomot hagyni minden élő halandó vágya. Ilyen értelmezhető nyom, a firka, a rajz, az írás. Az első nyomhagyás Tovább
Ezután a népvándorlás kori zűrzavaros időkben nem igazán foglalkoztak grafológiával. A XII. sz. vége felé kezdett újra elterjedni Európában az Tovább