Mikor az írás kialakulásáról beszélünk, általában az első osztályos éveinkre gondolunk vissza, amikor meg tanultunk írni, pedig már a mi életünket tekintve is ennél korábbra tehető az írás kialakulásának kezdete, de erről kicsit később.
Az emberiségnek a kezdetekben is szükségük volt valamilyen eszközre, hogy gondolataikat rögzíteni tudják, hogy kisebb- nagyobb közösségek által értelmezhető, elfogadható, egyezményes grafikai jeleket használjanak.
Kezdetekben ezeknek a jeleknek szükségessége inkább a „számontartás”, később üzenetek, emlékek rögzítésére szolgált. E célra a természetben megtalálható eszközöket használták.
Így alakult ki pl. a : Tulajdonjegy vagy az állatok megjelölésére használt „billog”.
A rováspálcán a kölcsönadott értékeket, adósságokat tartották számon, de számadatok rögzítésére használtak „csomójeleket is.
A hírvivő pálca vagy kagylófüzér az üzenetek és útvonalak megjegyzését szolgálta.
Ezeket a kezdetleges eszközöket váltották fel később a képek (ábrák) és barlangrajzok, majd a képírás, amikor már konkrét tárgyak leegyszerűsített képeit alkalmazták. Nagy léptekben ugyan, és a teljesség igénye nélkül így el is jutottunk a fogalomírás, a szótagok írásán keresztül, a betűírás kialakulásához, amikor csak a szójelek kezdőhangjait olvassák össze, és már nyelvhez kötött az értelmezés.

Köszönöm az írást:) Szeretnék még többet is olvasni e témában!
Pingback: A nyomhagyás felhőtlen öröme – avagy az írás kezdeti lépései - Szentkirályi-Szabó Magdolna