Blog

Magunk után nyomot hagyni minden élő halandó vágya. Ilyen értelmezhető nyom, a firka, a rajz, az írás.

Az első nyomhagyás általában 1,5 éves kor körül történik. A bölcsődés korú gyerek először a ceruza megtámasztásával csak pontokat képez, majd vonalakat húzogat belőle, még mindkét kezét használja. Először lengővonalas, majd gomolyag és csigavonalas firkákat hoz létre. Ilyenkor a legfontosabb, hogy hagyjuk kibontakozni, adjunk minél többféle rajzeszközt a kezébe, hogy a keze ügyesedjen.

Három éves kora körül képes megkülönböztetni magát másoktól, kialakul a bezárt forma a körfirka. Ez az emberábrázolás kezdete. A dackorszak az Én meg az Enyém időszaka.

5 éves kora körül kezdi leküzdeni azt a technikai nehézséget, amit az írószerszám tartása, irányítása okozott. Igyekszik valósághű képet rajzolni. A rajzolás, mint érzések kifejezője nagyon fontos lesz az életében. Ilyenkor már érdemes a színes ceruzákat és kifestőket használni. A figyelmet, türelmet és határozottságot jól megfigyelhetjük abban, hogy miképpen satírozza a kijelölt felületeket, hogyan tölti ki az üres papírlapot.

5 éves kora végén 6 éves kor körül próbálkozik az írást utánozó firkákkal, általában családból vett indíttatásból, megfigyelésből, és azt is mondogatja, hogy ő ír. Később megérti, hogy az ő írása nem megfelelő, ezért érdeklődéssel fordul a nagy nyomtatott betűk, főleg azok után a betűk iránt kíváncsiskodik, amik az ő nevében megtalálhatóak és általában le is rajzolják a nevüket (mert ez még nem írás). A mozgáskoordinációk fejlődnek, az rajzolás, ábrázolás egyre fejlettebb. Az aránytalanság még jelen van( nagyobb a virág mint a ház), az átlátszóság( látszik, hogy a mama főz a konyhában), megjelennek a nemi jellegzetességek, és a profil ábrázolás is. Az, hogy mikor válik íráséretté, láthatjuk mennyi tényező befolyásolja, de általában 6-7 éves korra érik el azt a fejlettséget, hogy megkezdik a jelenleg tanított cés-kötéses álló írás elsajátítását, majd fokozatosan az ettől való eltérést, egyedi írás kialakítását. Hogy ez hogyan alakul, és mi befolyásolja?

Egyediesített írás-saját norma kialakítása

Vajon miért, mikor és miként térnek el a tanult írástól az írást eszközként használó gyerekek-emberek?  Erre a kérdésre majd még a későbbiekben is visszatérünk. Talán nem képesek vagy nem akarják a szabályokat megtartani? Nem erről van szó, sokkal inkább arról, hogy a mozgást, amivel a betűket képesek vagyunk formálni, az agyunk szabályozza, mindenkinek különbözően bekódolt kis komputere van, ez okozza, hogy felismerhető lesz ugyan a betű, de nem lesz két egyforma írás, még az egypetéjű ikrek esetében sem.

De mi mindenben térhet el a szabályostól? A betű méretében, magasságában, szélességében, dőlésében, összekötésében, nyomatékban, sűrűségben és még nagyon sok írásjegyben. Mai témánk szempontjából fontosabb az, hogy vajon hasonlóan reagáló, hasonlóan viselkedő ember ugyanazokkal a jó vagy rossz tulajdonságokkal rendelkezik-e, de legfőképpen hasonlóan írnak-e?

Vannak olyan viselkedésben, magatartásban megjelenő vonások, amelynek a megjelenése általános az embereknél, így az ezekhez tartozó írásjellemzők is hasonlóak és vannak olyanok, amik csak az adott személyre jellemzőek. Az írás elemzése során több mint 120-160 írásjellemzőt vizsgálunk, így még statisztikailag sem fordulhat elő, hogy ezek, vagy kombinációik mind megegyezzenek. Tulajdonképpen el is érkeztünk ahhoz a ponthoz, ahol a grafológia, mint a pszichológia társtudománya kapcsolódik a kézíráshoz és az ember személyiségéhez. Hogy hogyan? Erről írok a következő bejegyzésben.

Ha szeretnél értesítéseket kapni az új bejegyzésekről és tartalmakról, iratkozz fel a hírlevélre